Jacque Fresco

Jacques Fresco, autodidakta környezeté és ipari mérnök, építész és gondolkodó, idén 91 éves. A 20. század egyik meghatározó jövőbelátója. A környezeti erőforrásokra alapozott gazdaság és társadalmo propagálója, szemben a pénz-alapú társadalmakkal. Utópista elvei és elképzelései népszerűek a ultrabalos pártok körében.

A mesterről William Gazecki készített nemrég dokumentumfilmet, Future by Design címmel. Az ebből vágott ízelítő remekül megmutatja Fresco terveinek lendületességét - és egyben álomvilágát.

Fresco a myspace-en

MareNostrum

A MareNostrum a világ kilencedik legnagyobb számítógépe, és nem mellesleg az európai No. 1. A spanyol kormány és az IBM közös beruházásában épült, 2005-ben. A teljesítményére  sok kozmikus szám jellemző, amiket most nem írok le, akit érdekel, megnézheti a wikin.

Sokkal izgalmasabb, hogy egy régi templomot alakították át otthonául. Ez lett a Barcelona Supercomputer Center, ami most úgy néz ki, mintha egy James Bond-film díszlete lenne.  

Még több fotó itt, forrásunk a Knuttz. 

Kanada csatornái: Michael Cook fotói

Michael Cook Torontóban lakik, ír (például egy blogot) és fotózik, nagy szerencsénkre. Alább a kanadai csatornákról (értsd: szennyvízgyűjtő csőrendszerekről) készített fotósorozatából következik néhány valóban remek darab.

Elolvasom »

Rolling Bridge, London

Thomas Heatherwickről tengerparti étterme kapcsán már posztoltunk régebben. Ezt a lenti ügyes szerkezetet azonban nem lehet említés nélkül hagyni. A londoni Grand Union Canal partjára tervezett híd ugyanis nem egyszerűen felcsukódik á la London Bridge, hanem kukacként összegömbölyödik, ha úgy hozza a szükség.

A két éve átadott, tizenkét méteres híd nyolc fém és fa cikkelyből áll - ezek csukódnak össze. A folyamat kecsessége egy balettelőadáshoz mérhető.

forrás: Heatherwick studio

A léghajók új aranykora

Az amerikai Aeros cég pár éve új, hibrid léghajók gyártását jelentette be, amelyek ötvözik a klasszikus héliummal töltött hajótestet és a propelleres repülőgép-meghajtást. Lehetséges, hogy az eget újra meghódítják a vászonbálnák? A látványtervek mindenesetre nagyon mutatósak.

A hajtás után további képek és a Hindenburg története, videóval.

Elolvasom »

Falkirk Wheel

Hogyan kössünk össze két csatornát, amelyek között 24 méteres a szintkülönbség? Ha arra gondolsz, hogy egy hatalmas forgó hajólifttel: bingó.

A skóciai Falkirk Wheel-t tervező RMJM iroda építészeinek is ez jutott eszébe, amikor  megépítették a Forth and Clyde és a Union kanálisokat összekötő szerkezetet, 2002-ben. A projekt a a Millennium Link, Britannia legnagyobb vízi rekonstrukciós programja keretében készült  el. A bonyolultnak tűnő építmény valójában a mindannyiunk által ismert archimédészi szabályon alapszik:

Minden vízbe mártott test

a súlyából annyit veszt,

amennyi az általa

kiszorított víz súlya.

Ennek köszönhetően a hatszáz tonnás hajót mozgatni képes kerék mindössze öt és fél perc alatt képes a 180°-os fordulatra. A wiki egyenesen azt állítja: a potom 22,5 kilowattot felemésztő mozgás közben a motorok 1,5 kW energiát használnak - ami nagyjából nyolc kanna teavíz felforralására elegendő.

Azért a kerék nem volt olcsó: 17, 5 millió fontba került, ami testvérek között is vagy hat és fél milliárd forint. (Abból mi vagy négy kilométernyi autópályát is össze tudnánk hozni.)

Super-Kamiokande neutrinó-obszervatórium, Japán

A Super-K a legbonyolultabb ember-alkotta létesítmények egyike. A neutrínó-obszervatórium a japán Hida városa mellett, ezer méter mélyen kapott helyet, egy egykorvolt bányában.

Elolvasom »

Honghzou Bay Bridge

Összeértek a világ leghosszabb óceánhídjának építői a minap Shanghai és Ningbo között (a híd névadója Shanghai kikötője). A hatsávos, 36 kilométeres híd (pinyin nyelven: Hángzhōu Wān Dàqiáo) a Jangce torkolatát szeli át, és jelentősen megrövidíti a Kína északi régióiba igyekvők útját a tengerparton.

A hidat a megtört fehér vonal mutatja a kép közepén

A Honghzou Bay Bridge a világ második leghosszabb hídja, csak a Lake Pontchartrain Bridge előzi meg, amely az ötvenes években épült Louisiana államban, és jóval kevésbé látványos.  

Shanghaiban található a világ leghosszabb ívhídja is, a Lupu-híd, amelyet 2003-ban adtak át. (Hasonló szerkezettel készül a dunaújvárosi Duna-híd is.)

forrás: chinapage  

Tengeri erődök Nagy-Britanniában

Nagy-Britannia katonai védelmének másfél évszázada részei a tengeri erődök. A legkorábbiak a csatahajók, míg az újabbak a tengeralattjárók ellen is hivatottak védelmet nyújtani. A második világháború óta persze nem volt rájuk szükség, így legtöbbjük ma magánkézben van. Történetük és felépítésük azonban nagyon érdekes.

Spitbank Fort 

No Mans Land Fort 

A legrégibb tengeri erődrendszert Portsmouth közelében emelték 1864-1880 között. Négy tagja a Spitbank Fort, a No Mans Land Fort, a St Helens Fort és a Horse Sand Fort. A hengeres erődök öntött betonból készültek, kívülről gránitborítással, a belsőben pedig fémgerendázattal. A Spitbank Fort múzeum, a többi erőd magánkézben van. A No Mans Land Fort hotelként működik, és luxus üdülő épül a Horse Sand Fort-ban is 2003 óta.

Horse Sand Fort - a központi torony a felújítás előtt

Horse Sand Fort, belső (forrás és még több jó kép a fejlesztő cég honlapján)

A Horse Sand Fort a Google Maps-on

Az erődépítés következő hullámát az első világháború jelentette, amikor több tengeri lakótornyot előregyártottak és utóbb szállítottak a kiszemelt helyre.

Az 1918-ban, Doverban építeni kezdett M és N jelű tornyok 100-100 embernek tudtak szállást nyújtani. Mire azonban más néven Mystery Towers-ként ismert építmények elkészültek, a háború végeztével feleslegessé is váltak. Az egyiket lebontották - a másik azonban helyet kapott a Csatornában, világítótoronnyal a tetején.

A második világháború alatt újabb három komplexum készültek új technikával - ezúttal lábakon álló toronycsoportokat helyeztek a tengerbe. A központi irányítótornyot hidak kötötték össze a lőtornyokkal, kicsit távolabb pedig egy világítótorony állt.

A Shivering Sands Towers 1943-ra készült el.

Red Sands Tower - a tornyokat a brit katonaság az ötvenes években felhagyta, és nem sokkal később kalózrádiók vették őket birtokba.

Még egy torony bemutatása hátra van. A második világháború másik bevett erődformája a két vaskos betontornyon elhelyezett plató. A világégés kihunytával a katonaság ezeket is sorsára hagyta - 1967-ben egy ilyet vett birtokba Paddy Roy Bates nyugalmazott őrnagy a családjával. Némi, ügyvédekkel folytatott megbeszélés után Bates a platót önálló államnak nyilvánította, amelynek hercegéül magát, hercegnőül pedig a feleségét nevezte ki. Így jött létre a világ vélhetőleg legkisebb (el sehol sem ismert) állama, a Sealand-i Hercegség.

 A hercegséget lakhatatlanná tette egy tűzvész 2006 júniusában...

...de mára szerencsésen újjáépült (a képen a boldog hercegi pár integet).

Források és további infó:

képek a csatornáról és a tornyokról: Solent

Sealand valódi története

Kalózrádió

Maeslant gát

 A Delta Terv a Hollandiát sújtó 1953-as árvíz után született meg. A katasztrófában kétezren vesztették életüket, és 150 ezer hektár került víz alá. A hosszú távú program részeként az elmúlt fél évszázad alatt felépült a Hollandia polderjeit védő gátrendszer, amely a világ legnagyobb árvízvédelmi projektje.

A 700 kilométeres gátrendszer egyik utolsó eleme a Rotterdamot védő Maeslant gát, amelyet 1997-ben avatott fel Beatrix holland királynő.

A Maeslantkering nem egyszerű gát. Ha a víz szintje a kritikus szint fölé emelkedik, a rendszert irányító számítógép becsukja a gát fémszárnyait, így nem fenyegeti veszély a beljebb fekvő Rotterdamot. Arról, hogy ez nem is volt annyira egyszerű mérnöki munka, az alábbi ábra árulkodik. Balra az Eiffel torony, jobbra a Maeslant gát szerkezete, méretarányosan. 

forrás:  urbanity.blogsome, deltawerken.com