Szabadság híd, Budapest - tegnapelőtt (asszem)

Különösebb komment nélkül. Nagyon szépen sütött a nap akkor reggel, a levegőt harapni lehetett.

Chesapeake Bay Bridge-Tunnel

Nem, nem photoshop: ez a Chesapeake Bay Bridge-Tunnel, amely az Egyesült Államok Virginia államában, a névadó öblön vezet át. Az 1964-ben átadott létesítmény a maga nemében egyedülálló, ugyanis hidak, felüljárók és alagutak rendszere képezi; átadása után nem sokkal be is választották az újkori világ hét mérnöki csodája közé. A 28,3 kilométer hosszú CCBT mindössze négy év alatt elkészült, pedig több hurrikán és vihar nehezítette a munkát, nemegyszer jelentős károkat okozva a már elkészült részekben.Az építkezés hét munkás életét követelte.  A hídszerkezetet 1995-99 között kétszeresére bővítették; az alagút egyelőre eredeti, kétsávos szélességében használható.

Ludwig Mies van der Rohe: Neue Nationalgalerie, Berlin

A berlini Neue Nationalgalerie több szempontból is jelképértékű épület. Ez az utolsó, életében befejezett munkája a 20. század egyik nemzetközileg is meghatározó német építészének, Ludwig Mies van der Rohénak. A későmodern építészet kulcsfontosságú emléke, egy speciális épülettípus végletekig letisztult példája. És nem utolsósorban: örök mementója a háború utáni Berlin ostoba és értelmetlen kettévágásának, és emlékeztet a szerepre, amelyet Nyugat-Berlin a művészi szabadság fellegváraként töltött be.

Elolvasom »

Modernizmus New Orleans-ben

Ha valami eszébe jut az embereknek New Orleans építészetéről, az többnyire a Francia Negyed (wiki), vagy esetleg a Superdome. Pedig a város meglepően gazdag és sokrétű modernista örökséggel bír, amelyet manapság komoly veszély fenyeget. A blogmotorra épülő Regional Modernism nevű honlap ezeket az épületeket gyűjti össze, s tárja fel történetüket. A flickr-en a regional.modernism felhasználónév alatt nagyszerű kollekciót állítottak össze; alább innét lehet szemezgetni.

Az egyszerűbb olvashatóság kedvéért a bejegyzés a következő oldalon folytatódik.

Elolvasom »

Otto Wagner: Szent Lipót templom, Bécs

Többéves munka és hárommillió euró elköltése után régi fényében ragyog a bécsi Szent Lipót templom, azaz a Kirche am Steinhof. Otto Wagner alkotását, a szecesszió nemzetközileg is kiemelkedő példáját, éppen 101 évvel ezelőtt avatta fel Ferenc József osztrák-magyar uralkodó.

A templom a Steinhofi Pszichiátriai Klinika (korabeli nevén Niederösterreichische Landes-Heil- und Pflegeanstalt für Nerven- und Geisteskranke 'Am Steinhof', tulajdonképp a bécsi Lipótmező) területén áll. Mivel az intézményben ma is gyógyítás folyik, csak szombaton délutánonként látogatható, de alább meg lehet nézegetni egy ültő helyünkben is, montnoir@ fotóin, a flickr segítségével (több más Wagner-épülettel egyetemben).

A hatvanhárom éves Wagner a templommal élete egyik csúcsművét alkotta meg; az épület minden elemét áthatja a szecesszió lázadó szelleme. A mozaikokat és az üvegablakokat a Secession-ban és később az art-deco vezérműhelye, a Wiener Werkstätte alapításában is kulcsszerepet játszó Koloman Moser készítette, a külső hatalmas angyalait pedig a Magyarországon született, kevéssé ismert szobrász, Othmar Schimkowitz mintázta. (Schimkowitz korábban a Wienzeile 38. alatti lakóépületen is együtt dolgozott Wagnerrel - ez a ház látható az osztrák százeurós díszérmén.)

Wagner kevés szakrális műve közül a Szent Lipót mellett kiemelkedik legfontosabb magyarországi munkája, a Rumbach Sebestyén utcai ún. "status quo"-zsinagóga. 

f a u r a l o m !

Kiskoromban mindig megfogtak a történetek az erdők félhomályába süllyedt, elfeledett városokról, ahol a növények és az állatok veszik át az uralmat az emberalkotta kövek közt. Ez a hideglelősen kellemes érzés derengett fel, amikor felfedeztem a pushbullbar egyik fórumozója, Mikael fotóit. Ez a kambodzsai templomegyüttes a híres Angkor Wat-tól nem messze van.

Elolvasom »

Vasarely Pavilon, Aix-en-Provance, Franciaország

Tavaly volt száz éve, hogy megszületett az op-art magyar származású megteremtője és mestere, Vásárhelyi Győző, azaz Victor Vasarely. A festőművész, szobrász és építész Franciaországban élte le életét - de szerencsére hazánkban sok helyütt őrzik emlékét: Pécsett és Óbudán saját múzeuma van, de az ő munkái díszítik például a Déli pályaudvar épületét is.

A százéves évfordulóra a Vasarely Foundation pavilont emeltetett székhelyén, Aix-en-Provance-ban a japán mesterrel, Shigeru Ban-nal. A pavilon három hónapig állt, szerkezetét Vasarely híres op-art képei ihlették. 

Hogy miért volt ideiglenes a pavilon? Mert Shigeru Ban - Vasarelyhez hasonlóan - az innovációiról híres: papírépületeket épít. Különlegesen préselt papír építőelemei, ha egy életet nem is, de néhány hónapot kacagva kibírnak.  

forrás: cézanne-2006 

Sea Ranch Chapel

A kaliforniai egyes autópálya mentén, Sea Ranch közelében áll ez a különös kis építmény. Leginkább a Gyűrűk Ura díszletét idézi, mintha Hobbitfalvűból cseppent volna ide. Pedig még 1985-ben, az organikus stílus világkörüli diadalmenetének csúcsán építette kápolnának James Hubbell.

A hajtás után: Monty Python-videó.

Elolvasom »

Richard Pare fotói az elfelejtett orosz avantgárdról

Kedvenc druszánk, a New York-i MoMA Richard Pare fotóiból rendez tárlatot Lost Vanguard: Soviet Modernist Architecture, 1922–32 címmel. Ez persze enyhe túlzás: a szovjet avantgárd építészet sosem veszett el, legfeljebb illegalitásba vonult a sztálini korszak hosszú évtizedei alatt. Jónéhány éve azonban tény: a huszas-harmincas évek oroszországi építészete a világ élvonaláva tartozott, a Bauhaus-szal és Le Corbusier-vel említhető egy szinten.

A hajtás után még több kép 

Elolvasom »

Trinity Car Park, Gateshead

Laboratorios Jorba, Madrid

A mára a világ élvonalába tartozó kortárs spanyol építészet egyik megalapozója volt a tavaly, 93 évesen elhunyt Miguel Fisac. Az urbanistaként és festőként is tevékenykedő művész alakját mindig viták övezték - már csak szellemi elkötelezettsége miatt is: 1936-tól tagja volt az Opus Dei radikális katolikus szervezetnek, amelynek alapítójával, Jose Maria Escrivával személyesen is jó kapcsolatot ápolt. Fisac utoljára akkor került a címlapra, amikor botrányt csapott egyik főművének, a Jorba kutatóintézetnek 1999-es bontásakor.

Fisac (jobboldalt) szemléli a Laboratorios Jorba pusztulását 

Elolvasom »

Horyuji-pavilon, Tokiói Nemzeti Múzeum, Japán

Egy horvát lap értesülése szerint leggazdagabb hazánkfia, az Amerikában élő Soros György arra készül, hogy megvásárolja és Magyarországnak adományozza a Seuso-kincset. A magyar feltevések szerint Pannónia területén, talán Polgárdi közelében előkerült, jelenleg 14 darabból álló lelet Lord Northampton angol nemes tulajdonában van, aki a nyolcvanas években vásárolta hamis eredetpapírokkal. A magyar és a horvát kormány is pert indított a kincs megszerzésére, ám mindkettő veszített a feljebbviteli bíróságon is.

Az újsághírt Soros sajtófőnöke és Lord Northampton is cáfolta. A Figyelő ugyanakkor úgy tudja, a szerződés már készen áll. Az ár természetesen nem publikus - mindenesetre a Seuso-ezüst piaci értékét 16-40 milliárd forint közé teszik.

A MuMa arról ábrándozott el, hogy a hír igaz.

Elolvasom »

Goldfinger

Kevesen tudják, hogy Anglia nem csak legutáltabb építészeinek egyikét, hanem a James Bond sorozat egyik epizódjának névadóját is nekünk, magyaroknak köszönheti. A kettő pedig egy személy: Goldfinger Ernő (1902-1987).

Elolvasom »

Tengeri erődök Nagy-Britanniában

Nagy-Britannia katonai védelmének másfél évszázada részei a tengeri erődök. A legkorábbiak a csatahajók, míg az újabbak a tengeralattjárók ellen is hivatottak védelmet nyújtani. A második világháború óta persze nem volt rájuk szükség, így legtöbbjük ma magánkézben van. Történetük és felépítésük azonban nagyon érdekes.

Spitbank Fort 

No Mans Land Fort 

A legrégibb tengeri erődrendszert Portsmouth közelében emelték 1864-1880 között. Négy tagja a Spitbank Fort, a No Mans Land Fort, a St Helens Fort és a Horse Sand Fort. A hengeres erődök öntött betonból készültek, kívülről gránitborítással, a belsőben pedig fémgerendázattal. A Spitbank Fort múzeum, a többi erőd magánkézben van. A No Mans Land Fort hotelként működik, és luxus üdülő épül a Horse Sand Fort-ban is 2003 óta.

Horse Sand Fort - a központi torony a felújítás előtt

Horse Sand Fort, belső (forrás és még több jó kép a fejlesztő cég honlapján)

A Horse Sand Fort a Google Maps-on

Az erődépítés következő hullámát az első világháború jelentette, amikor több tengeri lakótornyot előregyártottak és utóbb szállítottak a kiszemelt helyre.

Az 1918-ban, Doverban építeni kezdett M és N jelű tornyok 100-100 embernek tudtak szállást nyújtani. Mire azonban más néven Mystery Towers-ként ismert építmények elkészültek, a háború végeztével feleslegessé is váltak. Az egyiket lebontották - a másik azonban helyet kapott a Csatornában, világítótoronnyal a tetején.

A második világháború alatt újabb három komplexum készültek új technikával - ezúttal lábakon álló toronycsoportokat helyeztek a tengerbe. A központi irányítótornyot hidak kötötték össze a lőtornyokkal, kicsit távolabb pedig egy világítótorony állt.

A Shivering Sands Towers 1943-ra készült el.

Red Sands Tower - a tornyokat a brit katonaság az ötvenes években felhagyta, és nem sokkal később kalózrádiók vették őket birtokba.

Még egy torony bemutatása hátra van. A második világháború másik bevett erődformája a két vaskos betontornyon elhelyezett plató. A világégés kihunytával a katonaság ezeket is sorsára hagyta - 1967-ben egy ilyet vett birtokba Paddy Roy Bates nyugalmazott őrnagy a családjával. Némi, ügyvédekkel folytatott megbeszélés után Bates a platót önálló államnak nyilvánította, amelynek hercegéül magát, hercegnőül pedig a feleségét nevezte ki. Így jött létre a világ vélhetőleg legkisebb (el sehol sem ismert) állama, a Sealand-i Hercegség.

 A hercegséget lakhatatlanná tette egy tűzvész 2006 júniusában...

...de mára szerencsésen újjáépült (a képen a boldog hercegi pár integet).

Források és további infó:

képek a csatornáról és a tornyokról: Solent

Sealand valódi története

Kalózrádió

KKK - Kozmikus Kommunista Konstrukciók

Ezzel a címmel nyílt kiállítása Frédéric Chaubin-nak a New York-i Storefront Galériában. A francia apától és spanyol anyától Kambodzsában született fotográfus bejárta Oroszország exeit és lencsevégre kapta a szovjet öntudat lázában fogant építészeti remekeket.

fotó: PingMag

Minoru Yamakasi

Minoru Yamakasi (1912-1986) a világ egyik legszerencsétlenebb építésze.

A népmesei kezdésre az empátia indított minket. Yamakasi Seattle-ban született, második generációs amerikaiként. Az egyetemi diploma megszerzése után egy ideig az Empire State Buildinget tervező irodában dolgozott, majd 1949-ben saját műhelyt nyitott Detroit-ban. Első jelentős önálló munkája a St. Louis-i Pruitt-Igoe lakótelep az 1950-es évek közepén.

A Pruitt-Igoe a másodikvilágháború után épült lakótelepek esszenciája volt, olyasmi, amiről Le Corbusier is csak álmodozott. A széles folyosókat, a háztömbök beosztását Yamakasi a CIAM útmutatása szerint, úgy tervezte, hogy a lakók közösségi életének teret adjon. Az autós és a gyalogosforgalom szigorúan elkülönült. A komplexum elnyerte az American Institute of Architects díját.

Néhány év alatt bebizonyosodott, hogy a Pruitt-Igoe nem képes megfelelni céljának. A széles folyosókat elöntötte a szemét és a graffiti. Az autóutak felett átívelő gyalogoshidakat késelők és zsebtolvajok uralták. A lakótelep St. Louis hírhedt nyomornegyedévé vált, olyannyira, hogy 1972-ben lebontották. Az építészettörténész Charles Jencks a lakótelep felrobbantásának időpontjában (1972. július 15., 15:32) határozza meg a modern építészet halálát, és a posztmodern kezdetét.

Yamakasit érthetően érzékenyen érintette a lakótelep elpusztítása. 1965-ben azonban megkapta élete legnagyobb megbízását. Az övé lett a feladat, hogy megállítsa New York üzleti szerepének hanyatlását, és megtervezze a világ legnagyobb pénzügyi központját. Az 1972-re felépített együttes a világ legmagasabb toronyházaiból állt, és valóban új pezsgést hozott a New York-i belvárosba.

Egészen 2001. szeptember 11-ig.

képek: wikipédia

Szent Péter templom, Firminy

Negyvenegy évvel a halála után, tavaly avatták fel Le Corbusier (1887-1965) utolsó művét a franciaországi Firminy-ben. A városkában már őrizte egy lakótelep, egy stadion, egy uszoda és egy kultúrház a mester keze nyomát - ám az együttes csak most vált teljessé. A templomot is a többi épülettel egyszerre tervezték felavatni, ám az 1960-as munkakezdés után csődba ment a vállakozó, és a munkálatok csak 2004-ben folytatódtak újra.

A vasbetonból készült, 30 méter magas mű Le Corbusier kései korszakának formajegyeit hordozza magán.  Az erőteljesen szobrászi megformálás ma már anakronisztikusan hat - de Le Corbusier éppen ezzel vált népszerűvé, gondoljunk csak a ronchamp-i kápolnára.

A templomépület egészét nem igényli az egyház - így abban helyet kap egy kortárs művészeti galéria és egy, az építész emlékét őrző kiállítás is. A Firminyben most befejezett épületegyüttest hamarosan a világörökség részévé szeretnék nyilváníttatni.

fotó: plataforma arquitectura

Flint

A Michigan államban található Flint legtöbbünknek Michael Moore dokumentumfilmjéből, vagy az újsághírekből lehet ismerős (egy pár évvel ezelőtti iskolai lövöldözés kapcsán). Pedig azzal írta be magát a történelembe, hogy itt alapították 1908-ban a General Motors nagyvállalatot. Ennek a cégnek köszönheti Flint az aranykort. Negyven évvel ezelőtt a város 190 000 lakójából 80 000, azaz csaknem a fele a GM dolgozója volt.

Az 1960-as évektől azonban a GM fokozatosan külföldre helyezte az autógyártást. Ennek következtében mára 60 000 dolgozót bocsátottak el, a pusztuló város lakossága pedig hetvenezer fővel csökkent.

Az Polarinertia weboldal elnéptelenedett családi házak fotóit gyűjtötte össze Flintből, illusztrálva az amerikai kertvárosi álom szétfoszlását.

Salk Institute

A Salk Institute for Biological Studies Dél-Kalifornia egyik kellemes, a Csendes-óceánra néző dombján áll, San Diego mellett. Louis Kahn egyik legismertebb műve, s mint ilyen, az amerikai modern kiemelkedő alkotása.

Az épületre Kahn 1959-ben kapta a megbízást Jonas Salktól, a polio (Heine-Medin betegség, a paralízis egy fajtája) szérumának feltalálójától. A nagyszabású terv nem készült el egészen - a megépült részek pavilonszerűen fogják körbe a Luis Barragán mexikói építésszel közösen tervezett udvart.

Az együttes - noha jó állapotban van - felkerült a világ legveszélyeztetettebb építészeti remekeit tartalmazó World Monuments Watch listára, mert az intézet a tervezett új beépítéssel tönkretenné a jelenlegi harmóniát. A listán más modern épületek is helyet kaptak, mint a St. Peter's College a skóciai Cardrossból, vagy a Joan Miró Alapítvány barcelonai háza.

fotó: msgluck, flickr