
...egyik pillére, legalábbis. A másikról még nem szedték le az állványzatot. Ezen viszont már megvannak az újraaranyozott turulok és a vakítóan rezedazöld festés is. A lámpák, mint Városképpéktől tudjuk, még nem, de kicsire nem adunk.
A nagyobb képen az is látszik, hogy lassan befejeződik a Gellért fürdő homlokzatának tatarozása is. A belső már nagyrészt ugyancsak megújult, a szépen helyreállított férfifürdőt pár hónappal ezelőt adták át. A képre kattintva élvezhető, nagy méretben is előjön.
Az ötvenes évek a kortárs grafika számára is nagy tanulságokat tartogat. Na jó, nem. Inkább csak kordokumentumként értékelhetőek ezek a szórólapok, amelyeket egy kedves idős rokon padlásán találtam; annak viszont még szórakoztatóak is.
Az első a "Gyönyörködik szép állataiban a gazda..." Ha minden igaz, ez már a téeszesítés első hulláma után jelent meg, jóllehet nálunk a hatvanas években indult meg igazán aktívan a szervezés.
A képekre kattintva nagyobb méret is elérhető, a könnyebb olvashatóság kedviér.
A következő két, közös lapra nyomott anyag ugyancsak mezőgazdasággal kapcsolatos. Dátum itt sem szerepel, viszont az egyik sarokban olvasható a rajzoló szignója: Sebők.
Bár grafikailag a legkevésbé érdekes, a harmadik a személyes kedvencem, a kedvesen korholó hangvétel miatt ('Sajnos hiába írunk, hiába beszélünk, a szakértelem hiánya megint sok halálos áldozatot követelt.' - figyelem, a halálos áldozatok tehát nem az emberi hülyeség: a szakértelem hiánya miatt vannak).
Ennek a legtanulságosabb a hátlapja, bizony. És ezen szerepel egyedül dátum: 1955. szeptembere. Köszönjük, Erdei Ferenc!
Hamar székesegyháza, amely ma a Hedmarksmuseet része, 1152 és 1200 között épült, és a 16. században, Norvégia protestánssá válása idején vált rommá. Valamivel későbbi tehát, mint István királyunk Székesfehérvárott épített koronázótemploma - de ma hasonló állapotban van. Így nem csoda, hogy felmerült a védőépület ötlete, amelynek megtervezésével a Lund & Slaatko Arkitektert bízták meg.
RSS